miafene

40 éves a szentendrei Vajda Lajos Stúdió

A szentendrei Vajda Lajos Stúdió 1972-ben alakult meg, s napjainkban is a létrejöttekor kinyilvánított művészeti elvek szellemében, a szentendrei progresszív művészeti hagyományok továbbéltetése szándékával működik. A modern magyar művészetben egyedülálló, hogy egy művészeti csoportosulás négy évtizeden át nagyobb változásoktól és átalakulásoktól mentesen dolgozzon: ez a szentendrei művészcsoport a szocializmus évtizedei alatt defenzívában, folytonos támadások, elhallgattatási kísérletek kereszttüzében tevékenykedett, míg az 1989–1990 óta eltelt negyedszázad szabadabb légkörében és körülményei között a jelenkori magyar művészetben is meghatározó jelentőségű alkotói tevékenységet fejtett ki. A Stúdió csoportos fellépései, tagjainak egyéni bemutatkozásai, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Pincegalériájában rendezett tárlatok és rendezvények egy rendkívül összetett művészeti jelenség-együttest körvonalaztak és körvonalaznak, amelyben szerves egységben vannak a hagyományos és a megszokott eszményektől és ideáktól elszakadó alkotói szándékok, alkotói magatartások, műalakítási gyakorlatok, művészeti produktumok.
A Vajda Lajos Stúdió az ezredfordulón átfogó dokumentációval, egy antológia és katalógus megjelentetésével kísért, összegző jellegű kiállítást rendezett a budapesti Műcsarnokban, ezért a Stúdió megalakulásának negyvenedik évfordulóján az ezredforduló óta eltelt tíz év történéseinek számbavétele, művészeti jelenségvilágának reprezentálása indokolt. Ennek a tervnek a megvalósítása érdekében a Stúdió a szentendrei Ferenczy Múzeummal együttműködve a  MűvészetMalomban, illetve a Stúdió Péter-Pál utcai Pinceműhelyében nagyszabású kiállítást rendez szeptember 13. – november 10. között, amely tárlathoz számos művészeti rendezvény társul.
A MűvészetMalom kiállítása 37 művész legfrissebb, illetve a közelmúlt tíz évében született alkotásait mutatja be. A Vajda Lajos Pinceműhelyében pedig a megalakulást követő tíz év szellemiségét idézzük fel: itt kapnak bemutatóteret a Stúdió ma már nem élő, egykori tagjainak (Agócs Attila, Bernáth(y) Sándor, Csajka Gábor Cyprian, Gubis Mihály, Imreh Tibor, Joláthy Attila, K. Kovács Imre, Matyófalvi Gábor) munkái is.
Ezáltal megrajzolódhatnak a Stúdió első harminc éves tevékenysége által reprezentált kezdeményezések és tendenciák, és egyúttal felmérhetővé válnak az erre a múltra épülő, a közelmúltat domináns módon jellemző, a Stúdió jellegzetességeit körvonalazó vonások.
Mint a Stúdió kezdeti évtizedeinek művészeti tevékenységére és alkotói világára, a közelmúlt és napjaink Stúdió-jelenségvilágára is a stílusok pluralizmusa jellemző, amely egységben rendkívül sokszínű összképet teremt a művészeti ágazatok, a műformák, a műfajok, a technikai kivitelezés, az anyagok, a médiumok változatossága és variabilitása. A hagyományos táblakép és grafika, fotó és kisplasztika mellett természetesen jelen vannak az objekt-jellegű munkák, az installációk, és az újabb és újabb művészi kép- és tárgy-alkotó technikák alkalmazása révén született művek: a számítógépes és videoművek, akciódokumentumok, akciók, performanszok stb.
Az elemző tanulmányokat és színes reprodukciókat is közreadó katalógussal kísért tárlaton a következő alkotók művei láthatóak: Aknay János, Almási Gertrúd, Baksai József, Balogh István Vilmos, Bán Miklós, Benkovits Balázs, Benkovits Bálint, Bereznai Péter, Bukta Imre, Csató Máté, Csontó Lajos, Deim Péter, Gosztola Gábor, György Csaba Borgó, Győrffy Sándor, Holdas György, Hudák Mariann, Imre Mariann, Kis Tóth Ferenc, Kótai Tamás, Krizbai Sándor, feLugossy László, Margit Szabolcs, Márkus Péter, Megyer Márta, Mosonyi Kiss Gusztáv, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Selényi Károly István, Sz. Varga Ágnes Kabó, Szirtes János, Szuromi Imre, Tóth Eszter, Tóth István, Várnagy Ildikó, Vincze Ottó, efZámbó István.
Wehner Tibor, a kiállítás kurátora